..marmint sértés, mielott meg mindenfele malackodasok jutanak eszetekbe.

Kalandosan sikerult a mult het is. Csutortokon a mar emlitett orszagutis fonokom* mutatott egy egesz jo utvonalat a kozelben. Benne volt nagyjabol az osszes pukli, ami a kornyeken fellelheto, es igy is csak 230m szintet sikerult osszehozni. Ellenben meleg volt, a lemeno nap atsutott a fenyoerdo mellett a tisztason, szoval igazabol elegge rendben volt.

Szombaton ugy volt, hogy megyek reggel Londonba, es onnan indulunk egy szep hosszu csapatride-ra. Fel is keltem 5:15kor (majd megbantam), magamra rangattam minden fellelheto bringas ruhamat (majd megbantam), kigurultam a garazsbol (ezt is megbantam), rajottem hogy fuj a szel, tovabbra is 4 fok van, de legalabb esik az eso, ugyhogy inkabb visszafordultam (na, ezt nem bantam meg). Foleg, hogy az oroszaim megkerdeztek, veluk tartok-e a tengerpartra. Hat, nem kellett ketszer mondani…

Eastbourne fele jartunk, a Seven Sisters nemzeti park kornyeken, es hat valami elkepesztoen csodalatosan meseszep volt. A honap dontese, hogy inkabb oda mentem, mint bringazni… a nap is kisutott, a tengerszag meg a sos levego amugy is letelemem. Ide vissza kell meg menni, valahogy el kell juttassam a Traktort. Kizart, hogy itt ne lehessen bringazni.

Tudom, ferde 🙂

A kek folt vagyok en. Nyilvan be kellett maszkalni a kovekre, hatha belelepek a vizbe.

Ez volt a legszebb resz. Es ami nem latszik, hogy jobbra folytatodik nagyon messzire a mindenfele zoldseg. Ahol akar lehetne tekerni

Vilagvege tabla

 

Vasarnap (ha mar szombaton logtam) nagy nehezen osszekapirgaltam magam, hogy elinduljak futni. Ugy voltam, hogy elfutok egy darabon, es majd ha megunom, visszafordulok, de jo lenne olyan 15-17 kmt futni, megiscsak felmaratonra keszulok, vagymi.

Ismet magamrarangattam a letezo osszes ruhamat, de hat ilyen ez a popszakma, megerdemli, aki a pingvinek fele koltozik. Szoval futottam. Meg futottam. Meg meg futottam is. Aztan egyszercsak Windsornal vettem eszre magam, ami ora szerint 10,5 kmre van. Itt mar ugy voltam, hogy mivel vissza is kell menni, epp ideje lesz megfordulni, mert mar igy is tultoltam. Ellenben nem ereztem ugy, hogy mindjart meghalok, vagy hogy inkabb beleugrom a Temzebe, es majd ha lecsorogtam a faluig, kikaszalodom, teljesen jo eroben voltam. Szep egyenletes, 6:00-6:30 kozotti kmekkel ertem vissza. Mivel 19 kmnel, amikor beertem a faluba, meg nem akartam leulni egy csendes sarokba sirni es/vagy haldokolni, inkabb kerulovel mentem haza, hogy mindenhogy meglegyen a felmaraton. Igy 22,3 km lett a vege, es irto buszke vagyok magamra. Nem gondoltam volna, hogy egy kodos vasarnap delutan, csak ugy hobbibol futok egy felmaratont, ami 5 perccel maradt el a versenyre kituzott idotol.

Mondjuk csaltam, mert parszor megalltam (ugy 5 kmenkent, 1-2 percre felmerni a lehetosegeket), de a netto idom igy is 2:20 volt 21,4 kmnel.

Ugyhogy fanfarok meg trombitak: empirikus uton bizonyitottam, hogy tudok felmaratont futni!!!

Igy most mar nem nagyon van egyeb kifogasom, nevezni kell a versenyre. Kell a hivatalos eredmeny. 🙂

* Raadasul allandoan azzal jon, hogy tobb intervall. Valahol ezt mar hallottam. Hat sose szabadulok? 🙂