Nagyon izgulok, ugyanis uton van ide a Kiskocka! Hivatalos adatok szerint csutortok reggel erkezik, szoval mar csak negyet kell aludni es maris egyutt leszunk. Ennek oromere izgalmamban megrendeltem az uj cipomet meg az uj bukomat is. Es egy uj pedalt. Mar latom magam elott, hogy mekkorakat fogok esni… 🙂

Amig varom a Kiskockat, azert tovabbra is eljarok futni, peldalul mult het vegen is. Az mondjuk eleg izgalmas volt, gyakran terveztem ujra, es vegulis egyaltalan nem ott voltam, ahol gondoltam, de legalabb sokat mentem. Sot, kiderult, hogy itt is lehet felfele menni. Meg az is, hogy ha sokat esik az eso, akkor a sar is eleg mely lesz (ki gondolta volna…). Meg hogy ha ugy mesz, hogy nini, ott egy trail, akkor nem mindig ott kotsz ki, ahol szamitottal ra. Foleg, ha bozotosnak alcazza magat az osveny, es eloszor elo kell csalogatni.

Hetkoznap igazabol annyira faradt vagyok, hogy estenkent ha ki is jutok futni, elegge agyatlanul, abban meg nem sok az izgalom. Azert nagyon erzem a joga meg az erosites hianyat. De mar tudom, hogy hol a joga terem, ahova be kene kukucskaljak, de meg gyujtom a batorsagot. Addig is Moni ir nekem gyakorlatokat, mert nem csak en szeretem ha faj. Masok is azt szeretik, ha nekem faj. Minek az embernek ellenseg, ugye… 🙂

Jaigen, megerkezett a biciklilakatom is meg a kiselefantos jogaszonyegem is, vegre ujra megtaposhatom oket! Biztos annyira hianyoztam nekik, mint ok nekem 😀

Tegnap viszont ellogtam az edzest, mert muszaj neha szocializalodni is. Az oroszaimmal elmentem Marlowba, ami egy kozeli kisvaros. Cuki meg minden, de megolne az unalom, ha ott kene lakni. Ellenben messzirol lattam, hogy a fonokom* nem viccelt, valoban vannak ott puklik, amiket meg lehet maszni intervall celjabol. Es ennek en most meg orulok….

Mindenesetre ma megembereltem magam es a porcikaim akarata ellenere is mar delelott elindultam hosszabbat futni. Meg csutortokon Xeonnal talaltunk egy szigetet, de be volt zarva a kertkapu, ami a hidhoz vezet, igy nyilvan egyertelmu volt, hogy ki kell deritenem, mi van ott. Na, most a kertkapu nyitva volt, csak a sziget nem, mert mindenfele vadallatok feszkelnek rajta. Majd juliusban ujra megnezem…

Tehat elindultam a Temze mellett a masik iranyba, amerre mar jartam, csak nem eleget. Nagyon kis cuki osveny, amin ha nem figyelsz, konnyen a vizben talalod magad. Egeszen Cookhamig** megy, ahol szinten kicsit elbolyongtam, majd visszafordultam bizva benne, hogy megtalalom a hazavezeto utat. Nos, elsore sikerult!

Ezzel egyutt egeszen sikeresnek konyvelem el a mai napot, 14 km, 6 percen beluli atlaggal. Magam is meglepodtem, meg a vegen kiderul, hogy nem teljesen remenytelen az a felmaraton. Lassan nevezni is kene valamikor juniusra. Xeon megigerte, hogy lefutja velem (= pingvineket megszegyenito csucsteljesitmenyu totyogassal elsetalgat mellettem, mig en 180 es a halal kozott vergodok), en meg szavan fogom, ha mar ilyen felelotlen 🙂

A kicsi szivem meg futas kozben kicsit hasadozott, egyreszt mert ma volt a Zselic Maraton, en meg nem voltam ott, masreszt meg mert csomo bringassal talalkoztam. Jo lenne loni valami kis csapatot, mar csak azert is, hogy elo emberekkel is beszelgessek. Verseny meg biztos lesz masik is, de azert na. Vannak dolgok, amik hianyoznak.

 

 

*teljesen veletlenul kiderult, hogy olyan helyen dolgozom, ahol a kozvetlen fonokom orszagutizik/zott. 

** ez most igy nyilvan nem mond semmit, de az a kozeli nagyobb varos. Viszont azt lattam, hogy folytatodik az ut, csak kicsit keresni kell. Ugyhogy ha mar nagyon kemeny vagyok es keves a 14 km, van hova tovabb.