Halihóóó, van itt még valaki?

Lassan letépkedem a pókhálókat a blog sarkairól, és mielőtt még végleg átadná magát az enyészetnek, gondoltam bejelentkezem.

Néhányan már megjegyzéseket tettek, hogy ugyan miért nem tolom ide az arcom, úgyhogy nagyon kevés, ámde annál lelkesebb olvasóm kedvéért megpróbálom feltámasztani a blogot.

Tehát, röviden és tömören az elmúlt jó két és fél hónap termése az alábbi:

  • Voltam nyaralni. Sokat. Messze. Elképesztően csodálatosságos helyen jártam, Európa egyik legtávolabbi csücskében <3
  • Voltam sokat túrázni:
    • a Zemplénben: ide vissza kell menni, és Háromhután kell aludni egy világvégi kisházban.
    • a Mátrában: komolyan, nem tudom, hogy a Mátra utál engem jobban, vagy én őt, de ezt mindig megszívom. Még gyalog is.
    • Egyedül a Spartacus ösvényen, ééééés nem tévedtem el. Mondjuk ez felér egy kisebb csodával.
  • Már kétszer jártam fenn a hegyen sötétben bringával. Tanulság, hogy kell egy lámpa, mert ez jó buli.
  • Voltam Prédikálószéken. Ez így önmagában nem nagy szám, de az első út oda Sipivel volt, ami azt jelenti, hogy mentünk 1000 m szintet, de még csak a közelében sem voltunk, de többet vittem a bringát, mint tekertem. Másodszorra Annával mentem, fura módon vele 650 m után már a kilátásban gyönyörködtünk.
  • Újrakezdtem a futást. Egyrészt nagyon élvezem, hogy sokkal-sokkal gyorsabb vagyok, mint régen (=a reumás csiga és a narkrolepsziás lajhár szerelemgyerekénél), viszont újra fáj a térdem. Richárdnak hála kiderült, hogy valószínűleg ITBFS a probléma gyökere. Jó hír, hogy javítható, rossz hír, hogy nem lóghatom el a nyújtást.
  • Elkezdtem jógázni. Kicsit kell a nyugalom (meg szeretem, ha fáj). Egyelőre hatha jóga, aztán most lassan kipróbálnám az ashtangát is. Mert az még jobban fáj, úgyhogy még jobban fogom szeretni.
  • Megvolt az óraátállítás, és nem érzem magam komfortosan attól, hogy sötétben kelek és sötétben érek haza. De már csak másfél hónapig rövidülnek a napok. Mindjárt itt a tavasz…
  • Jön a görgőszezon, de még nem vitt rá a lélek, hogy összerakjam
  • 46 nap van karácsonyig. 

Szóval röviden ennyi, rengeteg dolog történt, lassan kialakul a téli alapozó terv, illetve a jövő szezon merészebb gondolatai, de ezekről később.

Viszont csak azért, mert tél van, még nem kell lerakni a bringát. Csak vegyetek fel sálat, mint az ominózus béka.