Mostanában a munkahelyemen elszaporodtak a feladatok. Itt az év vége, még gyorsan be kell fejezni azt is, amit el sem kezdtünk. Ennek eredményeképpen estére már úgy zsibbad az agyam, hogy nem annyira tudok gondolkozni.

Ilyen napokra van kitalálva a görgőzés – „sajnos” otthon még nem állítottuk fel az edzőközpontot (valami érthetetlen oknál fogva Zoli nem akarja, hogy a méregdrága, új gumiját koptassam a görgőn. Elképesztő.), így muszáj, volt elmenjek a konditerembe. Semmi másra nem vágytam, mint egy óra agyatlan, szigorúan monoton mozgásra, mellé pedig szintén agyatlan, és a lehető legkevesebb dallomot tartalmazó zenére.

Mivel a futás nem játszik, maradt az ellipszis tréneren egy óra intervall edzés. Szinte újjászülettem utána, képes lettem akár összetett mondatokat is alkotni.

Illetve, mivel régen írtam receptet, kettő is eszembe jutott. * Update: biztos be voltam tépve, de itt csak egy van. Fogalmam sincs, mire gondolhatott a költő.

Egyrészt kedd este, miután halálosan átfagyva hazaértem, kitaláltam, hogy nekem itt és most forró, csípős leves KELL. Ebből lett az ázsiai jellegű, dobálj bele mindent, amit találsz leves. Részleteiben az alábbiak:

Aprított fokhagymát, hagymát, gyömbért elkezdtem pirítani. Szórtam rá kurkumát, őrölt köményt, curry port, sáfrányos szeklicét, egy kanál szójaszószt és egy kanál halszószt. Ezeket kicsit összefőztem, utána rádobáltam egy kockázott édesburgonyát és egy kis sütőtököt. Amikor kicsit ezek is megpirultak, felöntöttem vízzel, és szentségtörő módon egy zöldségleveskockával. Amikor már majdnem megfőttek, elmorzsoltam egy könnycseppet szárított chilit, beledobtam egy marék gombát, és maradék fagyasztott zöldborsót. A végén úgy 25 deka kockított csirkemellet is. Mikor minden megfőtt, felöntöttem egy kókusztejet. Ebből mondjuk mehetett volna több is, de kizártnak tartottam, hogy még egyszer kimenjek a hidegbe.

Nos, ebből úgy számoltam, hogy akkor majd én jól viszek másnap ebédet. Hát, annyira jól sikerült, hogy végül majdnem az egészet megettük…

Kép nincs, mert hát sok minden volt, csak dekoratív nem, de ez ugye jellemző a kajáimra.