Egy korábbi BringaExpon láttuk már a srácokat bringás focizni, de Sipi közbenjárásának hála, ki is próbálhattuk.

Összerántottuk a csapatot, és tegnap este túlestünk az első (a többieknek második) „edzésen”.

Amikor megláttam a rendelkezésre álló járművet, elgondolkoztam, hogy ezzel vajon hogy fogok elindulni? Meghajtásilag fixi, de a nyereg a felsőcső meghosszabbításaként ül a kerék fölött, és a kormány is inkább két szarv, mint amennyire az ember egy kormányt elképzel, tehát azon túl, hogy két kereke van, és tekerni kell, másban nem nagyon hasonlít egy hétköznapi bringára.

Nos az első ijedelem után ráéreztem, hogy hogyan kell használni a járgányt, legalábbis képes voltam elindulni, kiállva tekerni, és közepesen görcsösen kapaszkodni a kormányba. Elnézve Sipi könnyedségét, még van hova fejlődni, mindenesetre rém viccesen néztünk ki mindannyian.

Amit nem gondoltam, (azon túl, hogy kétségeim voltak, hogy vajon tekerni sikerül-e), hogy ez mennyire nehéz. Nyilván az, hogy még nem tudunk lelazulni, hanem eléggé mereven ragaszkodtunk a kormányhoz, és hogy szokni kell ennek a bringának a mozgását, sokat nehezített, de nem gondoltam, hogy valaha abban fogok megizzadni, hogy megpróbálok megállni egy bringán.

Az óra felénél eljutottam én is oda, hogy a trackstandinget is megpróbáljam. Hááááát 🙂 Monjduk, hogy a többieknek egész jól ment, de nekem így elsőre még inkább a két másodperc utáni felborulás sikerült.

Dani (az edzősrác) egy ponton megjegyezte, hogy azt szeretné elérni a kamasz tanítványainál, amit velünk egy fél óra alatt: néma csend a teremben, és mindenki feszülten koncentrál 🙂

A végére úgy tűnt, nem vagyunk teljesen reménytelenek, úgyhogy most beterveztük a hétfői focit. Jó móka, próbáljátok ki!

Pár kép a mókáról:

20161107_200239 20161107_200219 20161107_200109

Elérhetőség: kerekparfoci.hu