Tehátakkorkéremszépen, ahogy azt az országútisoktól tanultam: laza százas pedálfordulattal, bárminemű lihegés nélkül tekerünk fel a hegyre, természetesen bájos mosollyal az arcomon, függetlenül attól, hogy a sav már csöpög a lábamból. Például így:

325183_big
Keep smiling

A valóság pedig az ,hogy még időben észrevettem a fotós kollégát, és így tudtam mosolyt varázsolni az arcomra, még ha közben gondolatban végigszidtam is azt, aki kitalálta, hogy én idejöjjek, és hogy a hegyeket olyan magasra kell tenni.

Szóval elkészültek a hivatalos képek a Kassa MTB Singletrack buliról, és néhányon úgy nézek ki, mintha élvezném. Mondjuk azt sajnálom, hogy lejtőzős képek nincsenek, de hát mindent nem lehet.

Egyelőre viszont élvezem a már 5 napja tartó pihenőidőszakot, ezalatt csak egyszer voltam tekerni. Mondjuk holnap egy szép, egésznaposat tervezek, aztán remélem az időjárás is úgy akarja.

És hogy ne unatkozzunk, az a remek ötletünk támadt, hogy újítsuk fel a fürdőszobát. Nyilván ez fergeteges ötlet volt részünkről, mert micsoda dolog lenne, hogy csak úgy unalmasan eltelne egy egész hónap… Szóval most nyakunkba vesszük a várost, és a mai edzést a környékbeli barkácsáruházakban töltjük, ahol alaposan kiművelhetjük magunkat a csempék és csaptelepek világában. Kívánjatok szerencsét…