mondta Peti, miután beírtam az edzéstáblázatban, hogy sikerült elázzak…  🙂

Még gondolkoztam is tegnap, hogy induljak-e neki, nagyon mondták a vihart. Végül Zolival úgy döntöttünk, hogy nekivágunk, mert már elvonult (aminek nyilvánvaló jele, hogy ablakrezgetősen dörög az ég)
Egészen Dunakesziig mentem, és vissza: azon túl, hogy gyakorlatilag oda-vissza szembeszél fújt, egész jó időt futottam, és még hittem benne, hogy nem fog esni. Éppen Vác határában jártam, amikor elkezdett csöpögni, majd ömleni… Gyakorlatilag a 6 perc alatt, amíg hazaértem, teljesen szanaszét áztam. Azért lassan elég lesz, hogy egy héten legalább egyszer megázok.

U.i: az esőkabátom otthon pihent a szekrényben. Zsebében a szerszámkészlettel. Mindenre felkészültem 😀