Vigyázat, most belelátni a fejembe! Csak saját felelősségre!


Firstofall, megvan az idei első 1000 km!!! Május végéig volt ennyi a cél, de így azért sokkal jobb, hogy már most túl vagyok rajta. A másik, amiért ez az ezrek hete: túl vagyunk az első 1000 oldalletöltésen, ami azt jelenti, hogy rajtam kívül más is olvassa a blogot. Tehát a tesztidőszak lezárult, most már nem hagyom abba. És köszönöm a kedves visszajelzéseket is!
Szóval tegnap úgy volt, hogy a kedvenc edzőbácsimmal találkozunk, de végülis nem jött össze, így maradt egy órám még naplemente előtt egy gyors recovery tekerésre. Úgyis fel kellett avatni az új cipőmet. Még nem tökéletes, mert az spd-t nem oda raktam, ahova kéne, úgyhogy majd még (át)szerelem (loveisintheair – bocs), de legalább szép tiszta és karcmentes (volt, amíg egy emelkedőn el nem dőltem, de ezt hagyjuk is).
Szép komótosan kitekertem Verőcéig, mondjuk nem volt nagy melegem, de jól esett kicsit szellőzni. Van egy foghíjtelek a falu végén, ott leültem a szélére, elrágcsáltam a műzliszeletemet, és néztem a naplementét, a Dunát, meg a fecskéket, ahogy gyűjtik a szúnyogokat. Azon ritka alkalmak egyike volt, amikor úgy volt jó, ahogy.

Csak a fejemben beszéltek a hangok, az örök elégedetlen hangocskák (pedig nem vagyok őrült, a hangok is megmondták), és elmélkedtem a világnak az ő folyásáról. Meg arról, hogy vajon előre visz az elégedetlenség vagy csak elrontja a pillanatokat? Talán mind a kettő, csak meg kell találni az egyensúlyt. A másik amin gondolkoztam, hogy ne csak valamire várjak, hanem élvezzem a pillanatokat. Pl. a múlt heti tábort nagyon vártam, és rettentően  élveztem, és minden pillanatban ott voltam, de hazajönni és hétfőn visszatérni a hétköznapokba nagyon fájt. Túl erős volt a kontraszt. (Még szerencse, hogy hamarosan folytatódik a buli)
Mivel ebben a 10 percben nem sikerült megváltani a világot, inkább hazaindultam, így is kapkodni kellett magam, hogy még sötétedés előtt hazaérjek. Mondjuk a bringázás arra feltétlenül jó, hogy rengeteg szabadidőm generálódott, amit egyedül töltök és van időm gondolkozni. Aztán majd meglátjuk, hogy ez jó vagy rossz 🙂

Most pedig akkor köszöntsük szeretettel a beígért esőt, ami most eshet egész hétvégén kedvére! Aztán jövő héten meg felszáradhat, hiszen hétvégén Balatonfüred, az első verseny. Hogy mit fogok én művelni előtte para címén…